Történet

A település - amely napjainkban már messziről csalogatja a tekintetet templomtornyaival - két falu, Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre. A középkorban azonban még csak egy település, Lad létezett. Ennek egy plébániája is volt, amelyet az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említettek először. A terület aztán több földbirtokoshoz került, 1464-ben Berényi Benedek, aztán Baby György, később pedig Battyányi Benedek rendelkezett a terület felett.

1745-ben még csak a magyar nyelvet beszélte a lakosság, a legrégebbi pecsétje is ebben az időszakban, 1745-ben készült. A XVIII. század közepén németek telepedtek le itt, majd ezt követően a község két részre szakadt. Érdekesség, hogy a határban lévő Torvaj-völgy a betyárok búvóhelye volt. A település történetének fekete korszakaként emlegetik 1875-öt, amikor az egész község a lángok martalékává lett. A helyiek méltóképpen őrzik neves szülöttük Ladi Heberle János tanító emlékét, aki a Tanácsköztársaság bukása után mártírhalált halt.

A községben 1990-től kezdve a falu arculatának szépítését és az infrastruktúra fejlesztését tartja legfontosabbnak az önkormányzat. A beruházások során több utca is megújult, a polgármesteri hivatal több millió forintot áldozott erre a célra. Lad kiemelkedő nevezetessége a Hoyos Miksa féle grófi kastély: egy félezer négyzetméteres, kétszintes szép építmény. A néhai tengerészkapitány egzotikus növényeket is telepített 28 hektáros parkjába, amelyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Rendkívül értékes növényritkaságok teszik egyedülállóvá az épület környékét. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A birtok napjainkban egy vállalkozó tulajdonában van, aki el szeretné adni az építményt, amelyből szálloda vagy szociális otthon is lehetne.